Kovács Dániel

Blog

Tudomány vs Spiritualizmus?

2017. szeptember 06. 01:24 - Raimhol

meditation-1384758_1920.jpg

Már évek óta gondolkodom azon a kérdésen, hogy vajon mi is pontosan az amit léleknek nevezünk, és mi számít élőnek, vagy halottnak? A válaszokat két helyen szoktuk keresni, az egyik a tudományos, a másik pedig a spirituális oldal, és a gondolkodó ember legtöbbször ezek között őrlődik. Minden apró részecskékből áll, amely valaki szerint tudatos tervezés által, más szerint pedig a véletlen által is képes komplexebb rendszerekké összeállni.

Ha kellően komplex lesz valami, és képes energiát leadni és felvenni, ezen kívül pedig önreprodukcióra is képes, akkor azt élőnek szoktuk nevezni. Ha a tudományos oldalt vizsgáljuk, akkor ezek a komplex élőlények, mint amilyen mondjuk az emlős, képes létrejönni az által, hogy a kisebb részecskék sejtekké állnak össze biokémiai folyamatok útján, majd egyre komplexebb formát öltve kiteljesednek esetleg egy gondolkodó lénnyé.

A lélek szerepét nem találjuk a képletben sehol, sem bármiféle spirituális energiát, mert egyszerűen a nagy számok törvénye miatt nincs rá szükség. Az empátia, a szerelem, a bosszú mind biokémiai folyamatok eredménye a testünkben, amelyet az agyunk üzemel, ami szintén csak elektromos kisülések által működik. Tehát ezeknek az érzelmeknek a megélése teljes mértékben tudományosan leírható, és érthető, de akkor mi a lélek?

Nem értem azt, hogy ebben a képletben a léleknek, ha létezik egyáltalán, akkor mi a pontos szerepe, mivel tudományosan hibátlan a képlet. Mindenre megvan a kézzel fogható magyarázat, mégis auráról, lélekről, túlvilágról akarunk beszélni, olyan dolgokról, amire nincs bizonyíték. Erre szoktam azt az érvelést kapni, hogy nem lehetséges olyan dolgot megmagyarázni, ami nem evilági, mivel az olyan lenne, mint ha egy vaknak akarnánk megmondani, hogy milyen a látás.

Ezzel viszont nem kerültünk beljebb a válaszhoz, hogy mivel másabb egy előttem álló macska, ha van lelke, és biokémiai folyamatok által érzi a szeretetet, mint az a macska, akinek nincs lelke, de szintén érzi a szeretetet? Gondolkodom, és gondolkodom... Nem találom a lélek szerepét, és válaszokat sem kapok.

banner-982162.jpg

Spirituális szempontból az a helyzet, hogy ahány ember annyi féle képen gondolkodnak erről, mivel ezek szubjektív percepciók által létrejött vélemények. Tehát az ember él, gondolkodik, tapasztal, majd levonja a következtetéseit. Úgy érzi az az ember aki "nyitott", hogy a világ sokkal több, mint amit látunk belőle. Micsoda az élet amit érzékelünk? Elmondom: "illúzió". Van az embernek pár primitív érzékszerve, amellyel a világ információjának töredékét fogadja be. Ha csak becsukjuk a szemünket, figyeld meg a világ érzékelése mennyivel másabb lett! Egy teljesen más illúzió! Mi lenne, ha rengeteg plusz érzékszervünk lenne?

Talán a világ annyi információt hordoz, amelyet érzékelni, és felfogni sem vagyunk képesek. A spiritualisták szerint általános gondolat, hogy Isten a minden összessége, és ez a világ amit érzékelünk fizikailag, csak halovány kivetülése a valóságnak. Aggyal, kémiával, és fizikával akarunk mindent megérteni, de lehet már eleve rossz az irány. Sokszor hallani, hogy a nagy számok törvénye miatt létrejöhetnek sejtek, komplex rendszerek, mint amit korábban már említettem, de mégis szürreálisan hangzik elképzelni, hogy a véletlen azt okozza, amit láthatunk egy modern városban az építészeti csodáinkkal, és vívmányainkkal.

Sokszor tapasztaltam személy szerint is, hogy ha lelkileg teljesen rendben vagyok, és fejben is jól érzem magam, akkor nem az összeszedettségem, vagy a kialudtságom miatt vagyok sikeres, hanem úgy érzem mintha a véletlen számgenerátor folyamatosan azt dobálná, ami nekem kedvező, és amire gondoltam nem rég. Volt, hogy teljesen jó volt a kedvem, és olyan dologra gondoltam, amire sosem szoktam, és egyszerűen még aznap találkoztam ezzel az eseménnyel.

Azt tapasztaltam, hogy amik a fejemben központi és erős gondolatok, vagy tapasztalom, hogy beférkőzött egy kicsi gondolat a fejembe, és tudom utólag azt is, hogy ez egy feldolgozatlan "kisülés", akkor azt "bevonzom" általában. Hozhatnék példákat százával. Olyan véletlen egybeesések is történtek, amelyek szinte "lehetetlenek". Minél többet tudok a világról egyre inkább úgy gondolom, hogy nem csak a fizikai tér létezik, hanem ennél sokkal több van körülöttünk. Talán a fizikai valóság, és a spiritualizmus/lélek egymás eredője. Nem az egyik vagy a másik létezik, hanem egymás analógiái. Egy olyan könyv, amit több nyelven írtak le, de minden nyelven értelmezhető. Úgy gondolom talán a világra több magyarázat is van, és lehet, hogy a logikával ellentétben mindkét válasz annak ellenére, hogy ellentétes, helyes, és valóságos, de az ember mint a komplexitás földi csúcsa nem képes ezt felfogni.

light-bulb-1042480.jpg

Tegyük fel, hogy most tudományos szempontból vizsgáljuk az életet! Na de mi is az az élet, pontosabban mire mondjuk azt, hogy él? Ez eléggé relatív kérdés, mert meg kell húznunk egy határt. Egy csavart egyértelműen nem tekintünk élőnek, viszont egy kutyát igen. Talán a kulcs a komplexitásban rejlik, mivel ez alapján határozzuk meg, hogy mi él, és mi nem. A csavart nem tekintjük élőnek, mivel nem láttunk még fémet, amely élőnek definiált módon viselkedik. Sosem beszél fém alapú dolog, soha nem lélegzik, nem érez fájdalmat.

Legalábbis egyelőre! Nekem határozott véleményem, hogy egy kellően komplexen felépített robot amely jelenleg még nem létezik, élőnek mondható! Ha építünk egy önfejlesztő robotot, amelynek van tudata, központja, amely megfelel az emberi "agynak", és figyelni is képes a körülötte lévő világra mondjuk egy beépített kamera segítségével akkor olyan fejlett lehet a gondolkodása, amely még a miénket is meghaladhatja. Azt is könnyen bele lehetne programozni, hogy ha lát egy embert aki szomorú, amelyet több terrányi figyelő algoritmussal érzékelni tudna, akkor ő sírással reagáljon, vagy azzal, hogy szomorúnak érezi magát, amelyet megfelelő módon el lehet érni kémiailag.

artificial-intelligence-2167835.jpg

Fontos megjegyezni, hogy nem elég a programot megírni, amivel a robotnak csak tudata van, de érzelmei nincsenek, tehát szükség van "szervekre", vagy olyan tartályokra, amelyek adott keverésben valóban elöntik a "testét", ezért fizikailag is megvalósul a lelki fájdalma, vagy boldogsága, nem csak tudatosan. A robot csak és kizárólag a profi önfejlesztő programmal nem lenne más csak egy szociopata lény.

Tehát egy nem élő dologból képesek lehetünk "élőt" alkotni, amely jelen esetben fémből készülhetne el. Ebből következően a fém annyira élő, mint az ember egy sejtje. Relatívan minden élő, mert adott módon talán minden képes a fejődésre, ha komplexebb módon áll össze. Minden egyes kis atom rezeg, mozog, reakcióba lép, néha még talán el is tűnik, majd ebből összeáll valami, vagy valaki, aki jelen esetben most én vagyok, és elmélkedik, és ír egy cikket, de valójában semmit sem tudhatunk biztosan...

 

2 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://raimhol.blog.hu/api/trackback/id/tr2812798264

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

maxval bircaman bácsi szeredőci mélyelemző · http://bircahang.org 2017.09.06. 07:06:50

Még az anyagi világot se képes megmagyarázni a tudomány. jelenleg ott tartunk, hogy ami igaz makrószinten, az nem igaz mikrószinten, de a legmagasabb makrószinten is egész más van. Plusz ki vannak találva sose tapasztalt elemek, hogy az egyes elméletek valahogy működjenek.

A lélek mint az anyag tulajdonsága - már az ókorban is próbálkoztak ezzel, azóta se sikerült bizonyítani.