Itt az ideje, hogy beszéljünk kicsit a facebookon terjengő idézetekről! Idézeteket főleg a tinilányok szokták megosztani, és főleg azokra a lányokra jellemző, akik borzasztóan megfelelési kényszeresek, és ezeknek a semmitmondó posztok segítségével próbálnak a világ felé lelki sérelmet demonstrálni, hogy majd jól megsajnálják őket, és a többi hozzá hasonló ember alá kommentelje, hogy "jaj ez mennyire igaz!", vagy "ne félj, egy nap majd jobb lesz, és jön a nagy Ő!"

Ezekkel az idézetekkel az a probléma, hogy legtöbb esetben borzasztóan buta, elcsépelt, semmit mondó, bomlasztja a kultúrát, és nem ad hozzá semmi értéket a világhoz. Vannak olyan idézetek, amelyek valóban sokat mondóak, és mély bölcsességet rejtenek magukban, de ilyet még nem nagyon láttam senkitől se kitéve, és ez nem összehasonlítható az előbb említett giccsmocsokkal. Ott látom a hatalmas problémát, hogy nem alakult ki a társadalomban a kritikus gondolkodás, és maga az intellektualitás.

Képtelenek igényesen vizsgálni a világot. Én személy szerint rosszul vagyok, és fogom a fejemet, amikor meglátok egy ilyen semmit mondó folyékony cukorszirup idézetet, és amikor meglátom, hogy mennyi ember azonosul ezzel, akkor már be is zárom az oldalt, hogy ne idegesítsem magam tovább. Nincs Magyarországon széles körben kultúraigény, és a referenciák nagyon alacsonyan helyezkednek el!
Egy átlagos ember "szereti ezt vagy azt az előadót", és kb úgy áll a világhoz, hogy:
-Majkát szereted?
-Jaa jó zenéi vannak!

vagy:

- Majkát szereted?
- Fúj az egy ****.

És körülbelül eddig terjed a kultúra, és bármilyen nemű dolognak a fogyasztása, és megfigyelése. Annyit érzékelnek a világból, hogy:

"ja jó zene",
"rossz zene",
"hűű ez nagyon király".

Ez persze az idézetekkel is teljesen párhuzamba helyezhető, ezért is említettem meg példaként a zene, és a kultúrafogyasztást úgy alapvetően. A másik fajtája az idézeteknek az, amikor valaki kultúrsznobságból értelmiséginek akar tűnni, ezért, hogy a világ felé demonstrálja, hogy ő milyen értelmes, olyan idézeteket kezd el megosztani, ami kifejezi, hogy ő magasabban áll a többi embernél.
Ez természetesen megint nem lehet mérvadó, mégis ilyenkor a többi kultúrsznob így kacsingatni kezd egymásra az idézetek alatt, hogy:

"ugye ti is értitek, hogy mi okosak vagyunk, a többiek meg nem? ;)"

Ilyenkor természetesen megint majdnem falba verem a fejemet átvitt értelemben. Röviden ennyit szerettem volna most kifejteni, igaz ez a téma megérdemelne egy bővebb kifejtést, alaposabb megfogalmazással, de most csak úgy gyorsan leírtam ami kipattant a fejemből. Az idézeteknek nem egy giccses kiírásnak kellene lennie, ahol egy patetikus semmitmondás zajlik! Az idézeteknek nem egy segélykiáltó, és önsajnáltató eszköznek kellene lennie, az idézetek egykor régen elhangoztak jókor, jó helyen, megfelelő kontextusban, és volt nyomatéka,
mélysége, oka, és hatása annak, hogy az adott személy kimondta! Nem a hasára csapott 3 tinilány,
vagy egy p**a vadász pasi, aki tudja milyen nyálturmixot kell gyártani, amire ráharapnak majd a csajok és be tud vágódni.

Az idézeteket nem gyártani kell orrba, szájba, hanem élni kell az életedet, bölcsebbé válni, kultúrában mozogni, és egy nap talán lesz olyan mondatod, ami megérdemli azt, hogy "idézetté" váljon, és ha már valaki nagyon szeretne idézeteket megosztani, járjon utána nemes anyagnak, olvasgasson bölcsességeket, értelmezze, majd ha azonosulni tud vele az ember, és úgy gondolja másoknak is látni kell ezt a "tudást", ossza meg! Viszont semmi értelme ennek a giccsparádénak, és ennek az önmutogatásnak, és szerelmi demonstrációnak, mert a kultúra kezd hanyatlani,
és nagyon rossz irányba terelődni!