Sokszor hangzik el az a közkedvelt kifejezés, hogy: "legyél pozitív, kerüld a negatív embereket, higgy önmagadban!". A pozitív világnézet arról szól, hogy tudatában vagyunk a negatív eseményeknek, érzéseknek, de nem akadunk fent rajtuk, hanem igyekszünk az életünket építő energiák után menni. 

A probléma az, hogy ez a pozitív életszemlélet teljesen ki lett fordítva, mert minden egotrainer, és az ezeket másoló idézetgyárosok azt akarják tanítani neked, hogy csak Te számítasz, csak a Te érzéseid, ezért ha Neked nem hoz szellemileg, anyagilag vagy érzelmileg pozitív töltetet valaki, akkor azt a személyt el kell dobni, vagy nem kell tudomást venni róla.

A gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy azt tanácsolják, hogy kerüld a negatív embereket, nem a te problémád őt megváltani, vagy ha rossz az élete, akkor így járt, és magának köszönheti, ezért ne is pazarold rá az energiáidat. Amire a reakció természetesen az, hogy mindenki bőszen bólogat, azzal a felkiáltással, hogy: "mennyire igaz!", és a buta házmester idézetgyárosoknak az identitásuk része lesz ez a gondolkodás, akik innentől kezdve gyártják a semmitmondó patetikus "közmondásaikat", ami leszivárog facebookon keresztül minden tinihez.

Az a gond, hogy ez a gondolkodás, kirekeszti a környezetedből azokat az embereket akiknek esetleg komoly segítségre lenne szükségük. Elidegeníti az emberi kapcsolatokat, mivel ha egyetlen nap valamelyik egyébként pozitív gondolkodású barátod rossz kedvű, lehet már el is kerülöd aznap, és azt gondolom, hogy érdemes pozitívan állni a világhoz, de az nagyon fontos, hogy figyeljünk oda arra, hogy ez a pozitivizmus ne a traumáink lefojtásáról szóljon, mert ha a traumákat lefojtjuk, az előbb utóbb fel akar majd törni, és egészen addig őröl belülről!

A pozitív világnézet nagyon gyakran arról szól, hogy küzdelem helyett fojtsd le a traumákat, és csak nézd pozitívan a világot, és elhiteted magaddal, és a környezeteddel is, hogy te boldog vagy, közben pedig csak görcsösen erőlködsz hogy az legyél, az helyett, hogy beismerd: problémáid vannak, amelyekkel meg kell küzdeni.

Persze lehet hogy tényleg boldog vagy, és úgy kezeled a negatív embereket, mint a fertőt, mivel az a te energiáidat szívná le, ha negatív emberekkel foglalkoznál, viszont amikor egyszer egy ilyen segítségre szoruló ember majd meghal, mert nem segítettél neki önös érdekeid miatt, vajon felelősséget fogsz-e érezni a haláláért?

Sajnos úgy gondolom, hogy nem... Ezek a lelkileg és szellemileg fertőző idézetek, egotrainerek, jól megtanították neked, hogy aki rossz kedvű, elesett, segítségre szorul, az így is járt! Lehetsz pozitív, de mindenki társadalmi felelősséggel tartozik az embertársainak, és ha valaki segítségre szorul, akkor segíteni kell neki.

Ha nem segítesz az olyan mint amikor munkába sietsz az országúton, látsz egy balesetet, és azt mondod: "nincs most időm erre, sietek a strandra!". Viszont valaki meghalt miattad... A gondolati és lelki tétlenség egyenrangú a fizikai tétlenséggel, és a szavaknak hatalmas súlya van, igaz ezt kezdi a világ elfelejteni. Én viszont még itt vagyok, és továbbra is harcolni fogok!

Továbbra is harcolni fogok a közgondolkodás ellen, a pusztító reklámok, és a szociopata emberek ellen, harcolni fogok a kultúráért! Harcolok az emberekkel, az emberekért...