Minden évben karácsonykor a fogyasztói társadalom kiélheti a lefojtott vásárlási vágyait, mert a „szeretet ünnepe” legitimizálja azt, hogy ajándékok formájában kifejezzük szeretteinknek, hogy mennyire fontosak számunkra. Ez az az ünnep ami a képmutatásban nem ismer határokat!

A közösségi oldalak ebben az időszakban tonna számra állnak patetikus idézetekből, jókívánságokból, és különösen kedvenc helyzetem, amikor olyan személyek keresnek fel, akiknek évente maximum háromszor jutok eszükbe az ünnepnapokon kívül. Mindenki mindenkinek Boldog Karácsonyt kíván, ami már olyan szinten automatizmussá vált, hogy elinfláltuk a szavak mély és valódi jelentését, hiszen még a boltosnak is odalökjük a pénztárban a jókívánságokat.

Azt érzem a karácsonyi ünneppel kapcsolatban, hogy mindent átitat egy kellemetlen és egyben hamis pátosz, és mindenki próbál boldogságot színlelni, még akkor is, ha épp váláson gondolkodik, vagy épp élete legrosszabb időszakát éli át. Családon belül nagyon gyakran semmilyen jellegű bensőséges kapcsolat nem épül ki a gyerekek és a szülők között, és ilyenkor karácsonykor mindenki úgy tesz, mintha egyébként minden rendben lenne.

Elárasztanak bennünket a hitvány karácsonyi zenékkel, és társadalmi elvárás, hogy ezt ilyenkor neked szeretned kell, mert ha nem teszed, akkor te vagy a szeretet szentségének elárulója. Nekem az a véleményem, hogy inkább azt nevezem árulásnak, amikor a családi idillre, Krisztus születésére hajazva próbálják meg elérni, hogy minél több pénzt csikarhassanak ki belőlünk a multinacionális cégek, ami azért ironikus, mert egy nagyvállalat csak akkor lehet sikeres, ha szociopátiás viselkedést tanúsít, az pedig erőteljesen szembemegy a karácsony szellemiségével.

Úgy gondolom az emberi kapcsolatoknak akkor is megfelelő mélységűnek kellene lennie, amikor éppen nincs ünnep, és szomorú, hogy sok család csak ilyenkor ül le egy asztalhoz vacsorára.
Nem hiszek abban a nyálas ömlengésben, hogy mindenki most mindenkit szeret, mivel egyszerűen ez nem igaz! Nem hiszek abban, hogy ilyenkor mindenhez kötelezően boldog fejet kell vágni, és giccsesen mosolyogni, azért mert meghallok egy igénytelen semmit mondó karácsonyi dallamot. Úgy gondolom itt az ideje odafigyelni egymásra, és nem csak karácsonykor! Az pedig önmagában kifejezi ennek az ünnepnek a valódi felszínességét, hogy ilyen tájban van a legtöbb öngyilkos világszerte.

Ha tetszett a rövid bejegyzésem kérlek oszd meg, és iratkozz fel, mert nekem ez az apróság sokat jelentene. :)

https://www.facebook.com/KovacsDanielBlog/