A mai napon reklámoztam az egyik csoportban egy blogbejegyzésemet, és könyvbe illő mintapéldát kaptam arról, hogy milyen az amikor valakinek nincs vitakultúrája, és milyen eszközöket használ a legyőzésünkre érvek helyett. A személyiségjogok megsértésének elkerülése érdekében kitakartam az arcát. Íme:

Láthattuk épp, ahogy a hölgynek kifogása van azzal kapcsolatban, hogy megosztok egy oldalt, ami nem az enyém szerinte, hanem másé, amit én csak felületnek használok. Részben igaza is lenne, de ha rámegyek a blog.hu-n a követők felületre akkor a következő üzenet vár: " A blogod követőinek száma 8".

Ez bizonyítja, hogy ezek szerint még a blog.hu is az én oldalamnak tekinti, szóval eddig a hirdetésemet nem kifogásolhatja a "vitapartner". Tény, hogy az elején kicsit én is cinikus voltam, de olykor én is hibázom. Most viszont lássuk a folytatást, hiszen még igazán ízletes falatok jönnek!

Ez volt az a pont amikor berobbant a pokol, és megtudhattuk, hogy a nő a cikkemet el sem olvasta, hiszen az tuti baromság, már a címe miatt is, ennek ellenére kifejtette, hogy miért rossz a cikkem. Logikus... Ezt pedig meg is fűszerezte "némi" személyeskedéssel, ahol az érveimre a tipikus "mit tettél le az asztalra" mentalitást láthatjuk, amivel szeretne elhitelteleníteni elenyésző sikerrel. Még azt is megkaptam végül, hogy nem is értem miről beszélek, ezt persze úgy írja le, hogy közben a cikket elmondása szerint még el sem olvasta. Viszont most ugorjunk tovább!



Válaszoltam arra, hogy miért tartom magam hitelesnek, és mi a hitelesség fogalma véleményem szerint, és mivel láthatóan eléggé kultúrsznob, ezért megosztottam neki azt a cikkemet, amely arról szól, hogy ki is az értelmiségi a szememben. Arra is reagáltam, miszerint nincs egy lájkom sem, ezért bizonyíték gyanánt be is linkeltem számára egy képet, ahol bekereteztem neki, hol találja meg a lájkok számát, igaz ez nem tudom fontos tényező, egy cikk hitelességével kapcsolatban. A végén még egy icipici kis személyeskedés a változatosság kedvéért. Viszont ideje tovább lépni, és olvasni a fejleményeket!

Megjelent egy intelligensnek tűnő Úr, és kifejtette rövid véleményét, majd én is kifejtettem a nőnek, miért is tartom őt alkalmatlannak a vitára. Erre a reakció egy újabb "mit tettél le az asztalra" mentalitású kérkedés egy kis suhancnak leminősítéssel meghintett személyeskedéssel. Kifejtettem neki, miért lett ez a címe a cikkemnek intelligensen, majd az arcomba kaptam, hogy én személyeskedem. Na nézzük az utolsó képet, nyugalom, nem csak ti fáradtatok el, én is...

Az elején kultúrmarxistának neveztem, szóval elismerem részemről is volt egy kis személyeskedés, majd kisebb szélmalom harcot vívtam még, és eljött az a pont, amikor feladtam. Nem voltam hajlandó tovább energiát pazarolni erre a nőre, főleg, hogy végül már le is lettem hülyézve, ja és persze ezt úgy, hogy a cikket még elméletileg mindig nem olvasta el. Úgy gondolom azért fontos a vitakultúrát gyakorolni, hogy elkerüljétek a nő sorsát, és ne készüljön belőletek is egy vicces cikk, ahol ha feltüntetném az arcát közröhej tárgya lenne!

Az abortusz egy olyan lehetőség nők számára, aminek helyességéről megoszlanak a vélemények, de úgy érzem nincs elegendő diskurzus erről a témáról, ezért most lesz! Nem vagyok abortuszellenes, de azt nem vagyok hajlandó elfogadni, hogy a fogamzásgátlás utolsó mentsvárának használjuk ezt a vívmányt. Legtöbbször abban az esetben élünk abortusszal, amikor két ember a totális felelőtlenségről tesz tanúbizonyságot, és pánikba esettségükben ehhez az eszközhöz folyamodnak. Mélységesen elítélem, hogy olyan mértékű felelőtlenség járja át a világot, ahol csak úgy képes "becsúszni" egy gyerek, majd egy vállat rántva abortáltatják azt, vagy bedobják egy intézetbe, rosszabb esetben a kukába.

Mik szoktak lenni az abortusszal élő nők önámításai?

• "Nem lenne így úgysem jó élete, hogy az apja otthagyott!"
         

Tipikus önigazolási ideológia, ahol a nő már kapásból eldöntötte, hogy a gyermeknek nem lenne apa nélkül olyan boldog az élete, ezért logikus, hogy inkább öljük meg ugye? Ha már annyira felelőtlenek voltunk, hogy a gyereket létre hoztuk akaratlanul, akkor annyi felelősségtudatunk se legyen, hogy kihordjuk, és elhelyezzük egy intézetben, vagy egy szerető családnál! Gyilkoljunk ugye? Ez az! Tapsvihar...

• "Fiatal vagyok még a gyerekneveléshez, elrontanám az életemet vele, hiszen egyetemre járok..." 
  
  

Megcsinálni persze nem volt fiatal, és nem volt elég esze ahhoz, hogy bevegyen egy esemény utáni tablettát. Szintén logikus lépés, hogy ha választhatunk az egyetem és az embergyilkosság között, akkor inkább az egyetem a fontosabb ugye? Igaz, gyilkoljuk csak meg a magzatot, úgyis csak egy olyan kis növekvő izé. Gyors kiszedjük belőled, és már mehetsz is tovább suliba, ez teljesen humanista lépés nem? Nem kell aggódni óvszer miatt sem, maximum ha lesz legközelebb is egy "becsúszás", majd megint abortálhatunk csecsemőket.

• "Nem lennék képes másnak odaadni!"

Nem lennél képes másnak odaadni a kisgyermeket, ezért haljon meg még születés előtt egy gép által, ami kiszívja belőled, ami szinte állatként bedarálja ugye? Teljesen logikus.

A gyilkosság bűn!

Úgy gondolom mivel a magzatnak már dobog a szíve a fogantatás után nem sokkal, és szinte egy az egyben olyan fejlett mint egy felnőtt ember, ezért annak ellenére, hogy magatehetetlenül fekszik az anyja méhében, a méretétől függetlenül nem egy tumorról beszélünk, hanem egy érző lényről, amit kiszívni egy géppel, vagy megölni egy injekcióval gyilkosság! Humanistaként azt vallom, hogy a magzatot hozzuk a világra, majd adjuk intézetbe gyilkosság helyett! Embertelennek tartom a magzatgyilkosságot!

Kinek van joga az abortuszhoz?

Úgy gondolom, hogy nem helyes, ha egy nő az apa beleegyezése nélkül elvetetheti a gyermeket, mivel az nem csak az övé, hanem a férfié is! A jog viszont ezzel nem foglalkozik, ez pedig kettős mérce használat, tehát igazságtalan. Sokszor megkapom ilyenkor azt az érvet, hogy rendben, könnyű ezt mondani, de a nőnek kell kihordani a gyermeket, nem a férfinak! Erre viszont az a válaszom, hogy annak tudatában volt felelőtlen a nő, hogy tudta mik a következményei a teherbe esésnek, és az elővigyázatlanságnak, ezért vállalja a felelősséget!

 Milyen esetben támogatom az abortuszt?

• Abban az esetben támogatom az abortuszt, ha az adott nőt megerőszakolták, és így esett teherbe! Ilyen esetben érthető, ha nem lenne képes kihordani, és teljes mértékben visszautasítja a lehetőségét annak, hogy humánus módon intézetbe helyeztesse a csecsemőt a születés után. 
  
  
• Támogatom akkor, ha kiderül, hogy a gyermek olyan testi, vagy szellemmi fogyatékossággal születik, amivel együtt élni borzasztóan nehéz lenne a gyermeknek és a szülőnek.
  
  
• Abban az esetben, ha az anya halálát okozhatja, mert olyan veszélyt rejt magában a magzat egy adott szituációban. Pl kiderül, hogy az anya rákos lett, vagy ehhez hasonló betegség, amit csecsemővel együtt nem igazán lehetne leküzdeni.

Legtöbb alkalommal amikor egy férfi szórakozóhelyen jár, az szokott lenni az elsődleges célja az alkoholfogyasztáson kívül, hogy összeszedjen egy jó nőt éjszakára. Mindenki tudja, hogy még a leghelyesebb, és egyben legjobb szövegű pasikat is visszautasítják néha, és ez sokszor nagyon rosszul tud esni a férfinak!

A visszautasítás olyan szinten képes összetörni az ember önbizalmát, hogy ha egy férfi odamegy egy lányhoz, és az lekezelő vele, akármennyire is titkolja a kezdeményező fél, lehet olyan rossz kedve lesz, hogy első visszautasítás után haza akar menni, és úgy érzi ronda, és semmilyen nőnek nem kell! A valóság pedig az, hogy egy nő nem csak a külső, és a személyiség miatt utasíthat el bennünket, hanem több oka is lehet!

A lehetséges okok:

1. A kiválasztott lány akihez odamentél, barátnőivel jött, és kimondottan csajos partin vesz részt, ahol csak inni akarnak, és abszolút nem akar semmilyen pasitól semmit, akárhogy néz ki az, és akármilyen jó fej
   
   
   
2. A lány nem olyan típusú, aki akárkivel hempereg, és mivel te vagy az éjszaka alatt a 15. pasi aki odament, ezért már elege van, és kapásból visszautasít, mivel sejti miért mész oda.
   
   
   
3. Lehet, hogy egy idiótának tűnsz, mert totálisan béna a szöveged, vagy egyszerűen a külsőd nem jön be a lánynak! Legtöbb esetben a hölgyek nem is a külsőt, hanem a személyiséget veszik figyelembe, még egyéjszakás kaland esetén is, ezért ha nem vagy meggyőző, vagy karizmatikus, kapásból esélyed sincs, mivel rajtad kívül legalább 10 pasi odamegy az éjszaka alatt a lányhoz!
   
   
   
4. Lehet bejössz a lánynak, és még akár le is feküdne veled, de nem érted a női nyelvet, és nem veszed észre, ha kéreti magát, ezért végül elutasításnak veszed azt, ha nem mond kapásból „igent”.

A legnehezebb dolog a férfiak számára csajozás terén, főleg akkor, ha kezdők ebben, az nem más, mint a visszautasítás kezelése! Mégis hogyan kezeljük a visszautasítást? Legtöbb alkalommal amikor sikertelenek vagyunk egy nőnél való próbálkozásnál, akkor úgy érezzük, hogy rondák vagyunk, egy igazi vesztesek, és még az is megfordulhat a fejünkben, hogy minek jöttünk a világra!

Fontos fejben tartani a korábban említett szempontokat! Ha mi vagyunk a világ legjobb pasijai, akkor is lehet visszautasítást kapunk, mivel a kiszemelt lehet nem olyan típusú lány, lehet kéreti magát, vagy egyszerűen csak kimondottan olyan céllal jött barátnőkkel a szórakozóhelyre, amiben pasik nem vehetnek részt!

Mégis hogyan kezeljük a visszautasítást, és hogyan birkózzunk meg vele?

1. Tudnod kell, hogy ha helyes pasi vagy, még akkor sem tetszhetsz mindenkinek, ezért ne bántódj meg, ha egy lány esetleg a külsőd miatt visszautasít!
   
   
   
2. Tegyük fel nem nézel ki jól, de jó a szöveged, akkor úgyis sikeres leszel, de önbizalom nélkül esélytelen vagy, ezért ne törjön le a kedved egy-egy visszautasítástól! Matematikailag ha 1000-ből egy lánynak tetszel, már akkor is jelentős esélyed van, ha egy este több lányhoz is odamész!
   
   
   
3. Miért érdekelne bárki véleménye is ilyen téren? Ha összesen egyetlen lánynak is bejössz és sikeres a próbálkozás, akkor már megérte odamenned rengeteg nőhöz a sok visszautasítás ellenére!
   
   
   
4. Fogd fel a visszautasítást tapasztalatszerzésnek, és gondolkodj el rajta, hogy valamit lehet rosszul csinálsz! A nők elsősorban a biztonságot keresik, szeretik a humort, és a sportos külsőt, és megannyi dolgot, amit ha tudnék, akkor én lennék az első férfi, aki megértette a  „gyengébbik” nemet.

A nők jelentős része kihívóan táncol a szórakozóhelyeken, de első sorban csak figyelemre vágynak, ezért fontos, hogy ne a visszautasítás alapján határozzuk meg a külsőnket! Az önbizalom elsősorban belülről fakad, ezért el kell fogadni a külsőnket, ha nem tetszik, akkor pedig dolgozni rajta! A személyiségünk is belülről kell, hogy fakadjon, egyszerűen a nők megérzik legtöbbször, ha valami hamisság az amit előadunk egy szerepként. Férfias kiállást kell szerezni, ami nem fog egyik napról a másikra megtörténni, csak önfejlesztéssel!

Önbizalomra, és tapasztalatra van szükség, és tiszteletet parancsoló személyiségre, mind ezt stílusosan! Persze tény, hogy manapság a társadalom 95 százalékának nincs stílusa, csak másol valakit, de törekedni kell az autonómiára, és arra, hogy ne mások miatt legyük férfiak, hanem csak is magunk miatt, és ezért is fejlesszük magunkat testileg, lelkileg és szellemileg is egyaránt! Fontos, hogy érett személyiségünk legyen, és a helyén kezeljük a visszautasítást, és ne érezzük azt, hogy össze dőlt a világ, mivel ezt csak az egonk sérülése miatt érezzük akkor, amikor visszautasítanak!

A mai napon 2017.08.28-án reggel 9 óra 27 perckor brit tudósok hatalmas felfedezést tettek, amely valószínűleg még idén megváltoztatja a világot! Dr. Gareth Chamberlain több mint 5 évvel ezelőtt kezdte el kutatni az emberi DNS-ben az isteni sejtnek elnevezett részecskét, de egészen eddig sikertelenül. Miért olyan nagy áttörés, hogy fel lett fedezve ez a részecske? Azért, mert ez a sejtfelfedezés bebizonyította, hogy létezik lélek, és ha stimuláljuk egy speciális anyaggal ezt az elemet, közvetlenül Istennel léphetünk kapcsolatba! Tudom hihetetlennek tűnik, de Dr. Gareth Chamberlain az első ember a Földön, aki szavakat váltott bizonyítottan Istennel! A tudós megitta a speciális stimuláló szert, majd 10 perccel később elkezdte hallani Isten szavait, majd fel is tett pár kérdést a teremtőnek amely bizonyította, hogy sikeres volt a kapcsolat! A kérdések a következők voltak:

1.kérdés:


"Hol találhatunk élhető bolygót az univerzumban még, ahol értelmes lények vannak?"

Isten erre azt válaszolta:

"Régen szóltam teremtmény felé, de választ adok most szavaidra! Menjetek a Quibrum csillagtól 66,452 fokban nyugatra, majdan nézzetek előre a harmadik csillagtól,  és keleten ott lészen vala amit keresel!."

Ezt követően Dr. Gareth Chamberlain felkereste a NASA-t, és elmondta a koordinátákat, és körülbelül 1 óra várakozás után kiderült: Valóban ott egy élhető bolygó magas technológiával, akik már kommunikálnak is velünk! Eljött az a pillanat, amikor idegen civilizációt találtunk, amely képes velünk kapcsolatot létesíteni, és ez hihetetlen felfedezés!


2.kérdés:

"Létezik mennyország, vagy élet a halál után?"

Isten erre azt felelte:

"Valakinek létezik, valaki elkárhozik."

Ebből a válaszból megtudhattuk, hogy van túlvilág, és mennyország, de a bibliában írtnak megfelelően, csak azoknak akik a helyes utat járják.

3. kérdés:


"Mikor jön el a világ vége az emberek számára?"

Isten válasza a következő volt:

"Amikor a kétezredik emberi év eltelik, és még huszonegy, eljön az emberért egy hatalom, és az elemészt titeket!"

Sajnos ezek a szavak eléggé lesújtóak, mert ha jól értelmezték a tudósok, akkor 2021. év az armageddon éve lesz, de erről még megpróbálnak szót váltani Istennel. Ez a részecske megtalálható szinte mindenben, de főleg az emberben. A kutatások továbbra is megállás nélkül zajlanak, a NASA pedig továbbra is kommunikál, és információkat cserél az új megismert civilizációval.  Jelenleg már az Apple dolgozik azon, hogy olyan szoftvert fejlesszen ki, amely közvetlenül magában hordozza ezt a részecskét, és az ujjunk képernyőre helyezésével Isten tanácsait, és szavat hallhassuk. Ez lesz a jövő, és pár hónapon belül már kezünkben tarthatjuk magát a teremtőt!

Sokan erősen vallásos családból származnak, és a megszületendő csecsemőt a lehető leghamarabb alávetik a keresztelés szertartásának. Manapság kevés ember van, aki valóban keresztény értékrend szerint él, de még sokan közülük is talán csak divatból, de megkeresztelkednek. Az ember ideális esetben felnőtt korában szocializáció, és ismeretek gyűjtése során eldöntheti, hogy mi legyen a vallása, miben hisz, és hogyan gondolkodik a világról.

Kisgyermekek és csecsemők esetén viszont az a probléma, hogy nincsenek teljes mértékben tudatában annak, hogy mi zajlik körülöttük, és nem alakult még ki a komplett személyiségük, ennek ellenére állatokhoz hasonló billogot kapnak néha, amely nem lemosható. Ilyenkor szoktam megkapni azt az érvelést, hogy nem baj az, ha megkapja a keresztelést, mivel felnőtt korában tud majd dönteni arról, hogy miben hisz. Én viszont azt gondolom, hogy nincs jogunk még kisgyermekek esetén sem elvenni a vallásszabadságot, és keresztelőn megkeresztelni, hiszen mi van akkor, ha a gyermek mondjuk felnőtt korában ateista lesz?

Úgy fogja érezni, hogy nem volt senkinek joga ahhoz, hogy helyette eldöntsék, megszeretne keresztelkedni, vagy sem! Szerintem az a helyes döntés, ha neveljük gyermekünket egy adott hit, vagy elképzelés szerint akár keresztényként, de erőszakkal nem verjük át rajta az eszmét, és nem visszük el ezt a kis embert megkeresztelkedni, mert így belegázolunk a jövőbeli identitásába!

Szerencsére én nem vagyok megkeresztelve, de felnőtt emberként el tudom dönteni, hogy élek-e a lehetőséggel vagy sem! Úgy érzem, ha engem megkereszteltek volna, akkor elvettek volna tőlem egy alapvető emberi jogot, a szabadságot, és a vallásszabadságot, mint amikor a rottweilerek fülét a kutya beleegyezése nélkül születésük után lefaragják egy késsel.

Felelősségteljes szülőként hagyjátok meg a vallásszabadságát a gyermekeknek, és csak az utat mutassátok nekik, mert a jövőbeli személynek elveszitek a jogát ahhoz, hogy esetleg keresztség nélkül éljen! Olyan dolgot fosztotok meg valakitől, amely már nem visszaszerezhető. Nem leszel képes soha többé nem megkereszteltté válni, de felnőttként képes lehetsz még megkeresztelkedni!