Augusztus 20-án minden évben megünnepli ez az ország azt a napot, amikor az első államalapítónk Szent István módszeresen, és diktatórikusan kiirtotta a saját népét majd a hatalom érdekében a nyugati keresztény államoknak hagyta azt is, hogy annektáljon bennünket. Innentől kezdve meg volt pecsételve a nemzeti identitásunk, és az autonómiánk.

A magyar nép ettől kezdve a saját maga kalandozó, és ősi kultúrájában megszűnt végleg létezni. Ez volt az a pont, amikor erőszakkal belekényszerítették az ősi hitünket és kultúránkat abba, hogy keresztényként higgyen minden magyar, mind ezt egyetlen célból, István a hatalomért bármire képes volt, akár saját népének a totális árulására is. Ő volt az egyik legnagyobb hazaáruló, mégis úgy ünnepeljük meg ezt a személyt, mint ha valami hatalmas szent lett volna.

Szerintetek a saját népeteket kiirtani, és saját államunkra erőszakolni egy idegen hitet mind ezt brutális eszközökkel a hatalom érdekében szentnek megfelelő tett? Úgy gondolom ez a hazaárulás totális formája, és a szememben ha Szent István esetében nem az államalapító formálódik ki, hanem az-az áruló képe, aki a hatalomért bármire képes. Szomorú belegondolni, hogy a mai magyarság az őseihez képest már nem is létezik, egy hataloméhes ember miatt, innentől kezdve pedig a történelmünk folyamatosan katasztrófa volt.

Sokan mondják, hogy ha Koppány lett volna az államalapítónk, akit a szeniorátusi öröklési rend alapján ez meg is illetett volna igazságosan, akkor a nyugati államok kiirtanak minket, és elnyomnak, majd végül talán az országunkat is elfoglalják. Kérdés, hogy melyik a jobb, ha István irtja a saját nemzetét, és végül egy szál sem marad belőle, majd megteremti a keresztény nemzetet, amely már nyomokban sem tartalmaz magyarságot, vagy az, ha harcolunk magyarként, és inkább meghalunk?

Úgy gondolom inkább vesztünk volna büszke, erős, ősi magyarként az ezres évek hajnalán, mint hogy meghajoljunk bárki, vagy bármi előtt! Szent István a szememben nem az államalapítónk, hanem a legnagyobb hazaáruló!

Gyakran kerülünk olyan szituációba, amikor határozott véleményünk van egy témával kapcsolatban, és érvelni kezdünk mellette, a másik félnek pedig ellentétes a véleménye. Ilyenkor ideális esetben egy intellektuális vita alakul ki a két fél között, kivéve, ha prolival vitázol!

A proli az a típusú ember, aki intellektusban elég precízen ki van számolva, de meg van győződve róla, hogy ő mindig mindent jobban tud. Ez az embertípus mindig az ő saját nézőpontját abszolutizálja, tehát ha őt marja a sav, akkor minden sav rossz. Mindent a saját nézőpontjából néz, és csak így is képes vizsgálni a körülötte lévő világot.

Egyfajta véleménybuborékba van zárva, és ha valaki nem ért egyet vele, azt személyes sértésnek veszi. Az ilyen ember nem képes sosem a vita tárgyára fókuszálni, mindig a személy forrása a probléma. Nehéz kérdés akkor, hogyan vitázzunk vele?

Első sorban meg kell értenünk a pszichológiai hátterét, hogy mivel, miért és hogyan „vitázik”. Nagyon fontos, hogy próbáljuk rávezetni a gondolkodás képességére, és arra, hogy mi a hiba azzal, ha ő személyeskedik. Az intelligens ember próbál mindig nyugodt maradni, és a személyeskedéseket is vissza verni vitakultúrával.

Vannak vitában használható eszközök, amikkel kilehet küszöbölni a személyeskedést, a szándékos érvek félreértését. Nagyon fontos, hogy szavainkban érezni lehessen vita során azt, hogy a személlyel nincs személyes problémánk, mert a proli ha ezt nem érzi, akkor támadásnak veszi, akárcsak a gyerekek.

Sokszor jelentősebb eredményt érhetünk el a vita során, ha a személy nézőpontja ellen nem érvelünk konkrétan, hanem a hibás érveire figyelem felhívó kérdéseket teszünk fel, például amikor azt mondja, hogy utálja az összes rockert, akkor:

Nem gondolod esetleg úgy, hogy vannak rendes emberek is köztük, és hibás lenne általánosítani mindenkit?

Hasonló érvelés esetén a proli nem lesz ideges, ha tényleg nem érződik a szavainkban semmi cinizmus, és lenéző hangnem. Fontos előre felkészülnünk a tipikus személyeskedő kérdésekre, és óvakodni a vehemenciától, amit sajnos sok magas szintű gondolkodó használ.

Fontos, hogy ne használjunk idegen szavakat, legalábbis ne olyat, amivel a közérthetőség veszélybe kerül. Nem legyalázni akarjuk a prolit, hanem gondolkodásra bírni. Elsődleges célunk, hogy elgondolkodtassuk, és rávilágítsunk a hibájára, hiszen az emberek formálhatóak.

Magyarországon jelenleg nincs vitakultúra, és akik vitáznak azok is többnyire csak egymást értik meg! Fontosnak tartom, hogy vitába szálljunk nem magas intellektusú emberekkel is, hiszen ők az a célközönség, akik leginkább rászorulnak arra, hogy gondolkodásra bírjuk őket!

A modern ember döntő többsége használja az internetet, de az általunk ismert web böngészésével csak a felszínt kapargatjuk, és sokan nem tudják, hogy ennél mélyebbre is lehet ásni! Az Amerikai haditengerészet fejlesztette ki évekkel ezelőtt a Tor hálózatot azzal a céllal, hogy titkosított, és lenyomozhatatlan formában tudjanak kommunikálni egymással a résztvevők.

A Tor böngésző elérhetővé vált mindenki számára, konkrétan most is két kattintással letölthető. Ezzel a böngészővel olyan weboldalakat találhatunk, amelyet sima böngészőből, mondjuk egy Chrome-ból nem fogsz tudni megnyitni, csak és kizárólag a korábban említett keresővel! Feltehetitek a kérdést, hogy:

-Rendben, de mi ebben az érdekes, és ez mire jó?

A válasz igen egyszerű... Mivel lenyomozhatatlan a weboldalak helyzete, és azt sem lehet lenyomozni igazán aki használja, ezért gigantikus mennyiségű illegális tevékenység folyik ezeken az oldalakon. Ezt az illegális oldalát hívjuk Darkwebnek, és sokan hallottatok is már róla valószínűleg.

A Darkweben találhatunk online kábítószer webshopot, gyermekpornót, rengeteg gore oldalt, és még bérgyilkost is fogadhatunk. A felsorolásom így is még meglehetősen kevés a lehetőségekhez képest... Azt is tudni kell, hogy a többszörös titkosítás miatt ez a böngésző nagyon lassú, de nem is szeretnék beszélni tovább a technikai oldalról, sokkal inkább fontos beszélnem arról, amit idáig más még nem tett meg, a társadalmi hatásáról!

Bizonyos szempontból van hatalmas haszna is a Tor hálózat használatának, mégpedig az, hogy akik diktatúrában élnek, ők anonim módon tudnak harcolni, és tevékenykedni. Több alkalommal is előfordult, hogy újságírók ezen keresztül juttatták ki, az elnyomó hatalom által titkosnak vélt információkat. Természetesen több kárt okoz, mint hasznot ez a böngésző.

A probléma ott kezdődik, hogy az illegális oldalak használatával megnő a kereslet, mivel minél többen tudnak ennek a létezéséről, annál több ember lesz, aki akár pénzt áldoz illegális tevékenységekre. Társadalmi felelősségünk van, ezért nagyon fontos, hogy ne kereskedjünk ezeken az oldalakon, mert súlyosabb következményei vannak, mint amit eltudunk képzelni!

Amennyiben a keresletet kezdjük el növelni a megtekintéseinkkel, vásárlásainkkal, akkor növelni fogjuk az illegális tevékenységeket. Lehet hogy embereket fognak elrabolni, vagy kislányokat megerőszakolni kamera előtt, hogy azt eltudják adni jó pénzért. Fegyvert is vásárolhatsz, de annak nagy része ISIS, vagy hasonló terrorszervezetek kezében van, ebből következik, hogy közvetetten részese vagy terrorcselekmények finanszírozásának!

Az ember egy kíváncsi élőlény, és úgy gondolom rá szabad menni megnézegetni, hogy milyen is pontosan az amiről meséltem, persze szigorúan 18 éves kor felett, de nagyon fontos, hogy semmi képen se regisztráljunk sehol, és sose vásároljunk semmit! Hiszen társadalmi felelősségünk van, és nincs jogunk önző módon élvezeteinkért terrorszervezeteket, és szervezett bűnözőket támogatni!

Az eutanázia egy olyan témakör, amely már rég óta foglalkoztatja az embereket, és rengeteg vita alakult ki ezzel kapcsolatban, ezért rengeteg ember van, aki eutanázia párti, és rengeteg aki tiltakozik ellene. Amikor valakiről megállapítják, hogy gyógyíthatatlan beteg, és nem sok ideje van már hátra, akkor van lehetőség arra, hogy az illető halálát kihúzzák egy ideig, például olyan gyógyszerekkel vagy kezelésekkel, amelyek lassíthatják a halál folyamatát.

Ha valaki úgy dönt, hogy nem él ezzel a kezelési lehetőséggel, azt passzív eutanáziának hívjuk, ami jelenleg törvényben engedélyezett is bizonyos feltételek mellett. Tehát ha valaki halálos beteg, és mondjuk rákos, és nem kíván részt venni a kezelésében, akkor ezt megteheti. Aktív eutanáziáról akkor beszélünk, amikor valaki szintén halálos, gyógyíthatatlan beteg, ám az életét úgy szeretné befejezni, hogy esetleg egy halálos injekcióval a túlvilágra segítik, viszont ez törvényeink szerint nem legális.

Én úgy gondolom, hogy ha valaki például nyaktól lefelé béna, és képtelen véget vetni a saját szenvedésének, és a földi élet számára már csak pokol, akkor nem gyilkosság átsegíteni az illetőt a túlvilágra, mivel az ember ilyenkor csak egy segítő kezet nyújt számára, hogy végre szenvedéseit befejezhesse. A probléma sajnos az, hogy a Hippokratészi eskü, amelyet az orvosok számára le kell tenni, az élet védelmére esküdött fel. Véleményem szerint ez az elv hibás.

Ne félj tőle! :

Az orvosoknak a beteget és nem pedig az életet kellene szolgálniuk. Segítő kezet nyújtani ami átsegíti a kínok között szenvedő beteget a túlvilágra nem gyilkosság, hanem humánum. Természetesen az eutanázia kérdése ennél bonyolultabb, mert kérdés, hogy mi az a határ, ami megszabja azt, hogy valaki igényelhessen-e eutanáziát, vagy ne.

Például egy ember, aki olyan szinten sérült, hogy nincs meg a két keze két lába, és esetleg még néma is, és képtelen kifejezni hogy megszeretne halni, akkor nincs senkinek sem joga helyette dönteni. Vagy mély depressziós betegség, szorongás esetén is sok ember kérhetné ezt, vagy esetleg hirtelen felindulásból.

Szerintem ezeknek a speciálisabb eseteknek a vizsgálatára egy bizottságot kellene létrehozni, amely racionálisan eltudja dönteni, hogy milyen személyek élhetnek eutanáziával, én saját magam pedig úgy gondolom, hogy olyan személyek kérhessenek aktív eutanáziát, akik valamilyen tartós testi fogyatékossággal rendelkeznek, amit nem képes lelkileg feldolgozni, vagy normális életet élni, és az élet számára csak kínlódás, vagy olyan halálos beteg az illető amiről megállapították, hogy a tudomány jelen állása szerint gyógyíthatatlan. Végső soron úgy gondolom, hogy ideje a Hippokratesz-i elavult esküt átformálni, és bevezetni egy újat, amely a 21. évszázad humánus elveit vallja, és a beteget nem pedig az életet szolgálja.

Itt az ideje, hogy beszéljek arról az elcsépelt ideológiáról, miszerint:"ha nagyon akarsz valamit, akkor bármi lehetséges, csak igazán akarni kell, és megvalósul"! Manapság főleg az utóbbi 10 évben nagyon elterjedt ez a gondolkodásmód, és tonna mennyiségben adnak el olyan könyveket, amik a gondolat teremtő erejével foglalkoznak, és legtöbbször ezt valamilyen áltudományos okoskodással is magyaráznak, hogy ez miért lehetséges.

Mindenkinek szíve és joga abban hinni amiben akar, de fontos tisztázni pár dolgot, mert hatalmas problémákat látok felfedezni a téma kapcsán! A probléma azzal kezdődik, hogy az ember önámítja saját magát, és azt hiszi, elég igazán akarni valamit, sokat gondolni rá, és teljesülni fog a vágya. Tény, hogy ha az ember erősen küzd valamiért, nagyobb eséllyel éri el a céljait, de egy hatalmas nagy ferdítés azt állítani, hogy minden lehetséges.

Ehhez tartozik a Titok nevű elmélet is, miszerint a gondolatnak teremtő ereje van, és ha nagyon sok pénzre gondolsz, akkor ez által befogod vonzani a pénzt, mert a tudat alattid rákapcsolódik erre a "frekvenciára", majd a sors úgy fog alakulni, hogy valami úton módon elérkezzen hozzád a pénz, a siker, vagy bármi amire erősen koncentráltál.

Azért egy nagyon okos áltudományos könyv, mert az embernek nagyon sokszor van olyan érzése, hogy:"jé pont nem rég gondoltam a régi rokonomra, aki most hívott fel!". Ezek viszont csak véletlen egybe esések, hiszen az embernek naponta több ezer gondolata van, és elképzelhető, hogy egyébként is gondolsz például egy kólás üvegre, de amikor már olvasod a Titok c. könyvet, utána már észre is veszed, ha elmész mellette, és azt fogod hinni, biztosan az elmélet igazsága miatt "vonzottad" be ezt is.

Sokszor, és mai napig is sokat gondolkodom ezzel kapcsolatban hátha van valóság alapja, ezért nem is vetem meg azt, aki hisz benne, de ha létezik is ez a dolog, engem az akkor is felháborít, amikor valaki nyomja azt a szöveget, hogy:minden lehetséges, csak gondolni kell rá. Ha a ember arra gondol, hogy halhatatlan, és megeszik egy komolyabb mennyiségű ciánkapszulát, biztosíthatlak róla, hogy az illető bele fog halni. Sőt, ha megeszel 3 romlott szalmonellás nyers tojást, biztosíthatlak arról is, hogy nemsokára negatív élményben lesz részed, ha gondolsz arra, hogy téged nem betegít meg semmi, de ha nem gondolsz rá, akkor is.

Ilyenkor természetesen az elvakult hívők azzal szokták magyarázni a jelenséget, és hitegetni saját magukat, hogy egyébként működik a teremtés, csak nem gondoltak eléggé erősen rá, vagy véletlenül gondoltak erre a negatív dologra is, és ezért nem teljesült az amit szerettek volna. Ezt az elméletet lehetne bizonyítani, méghozzá nem is túl bonyolult módon! Szedjünk össze 100.000 embert, és mondjuk meg mindenkinek, hogy higgyen, és gondoljon 5 előre megadott számra. Erről a tesztről csak a 100.000 embert értesítjük, majd miután erősen gondoltak a számokra egy héten keresztül, végül kihúzunk 5 számot, és elméletileg, mivel külső gondolat nem hathat a tesztre, és senki más nem tudott róla, ezért a kihúzott számoknak meg kell egyezniük, az általuk gondolt számokkal.

Úgy gondolom, hogy az emberi tudat valóban hatalmas dolgokra képes, és mai napig nincs felfedezve hogy pontosan mikre is, és hiszek abban, hogy a tudat alatti képes mondjuk a rákos sejteket elpusztítani, vagy öngyógyítani, mert az emberi test, és a tudat alatti rendkívüli, és képes változásokat létrehozni a testben, hogy valamilyen problémát kikerüljön, vagy megakadályozzon, és ebben az értelemben egyfajta meditáció, vagy tudat alattira gyakorolt gondolat elindíthat folyamatokat, de nem úgy, hogy arra gondolok, hogy én sosem betegedhetem meg, és akkor nem fogok megbetegedni többet, mert ez nincs így.

Az ember hatalmas dolgokra képes, ha megvan a tehetség, a kitartás, a befektetett energia, és az önmagunkba vetett hit, de senki ne higgye azt, hogy elég valamit nagyon akarni, sokat gondolni rá, hinni benne, és akkor bármi lehetséges, mert ez egy olyan útvesztőbe vezet, amiből nincs kiút, és egy hamis világ felé mutat. Hiába akarjátok nagyon, és gondoltok valamire nagyon erősen, attól még a nap nem fog nyugaton kelni, és keleten nyugodni, és egy tolókocsis és egyben rákos 60 éves ember aki láb nélküli sem fogja megverni futásban, a világ jelenlegi legjobb futóját, ezért szeretném még egyszer nyomatékosítani, miszerint az a közhely miszerint elég valamit "Nagyon akarni, és teljesül", egyszerűen egy elcsépelt hazugság.

A gondolatnak van teremtő ereje, de nem abban az értelemben, hogy amire gondolsz az biztosan teljesül. Az agy képes változtatni a testen, és hatni a környezetére, és még azt sem vetem el, hogy esetleg létezhet valamiféle racionalitásnak ellentmondó energia, ami az emberben/tudatában jelen van, és hatni tud a világra, de ennek összhangban kell lennie a fizikával, mivel fizikailag kimutathatónak kell lennie, ha valahogy valaki a semmiből mondjuk energiát hoz létre gondolat által, vagy bármiféleképpen hat a világra. A jelenlegi állás szerint nincs bizonyíték, mert egyetlen komolyabb teszt sem tudta bebizonyítani ezeknek az állításoknak az igazát. Ebben az értelemben pedig nem nagyobb hülyeség abban hinni, hogy egy nadrág nélküli kalapos óráskecske folyamatosan figyel téged, amikor nem látja senki őt, mint abban hinni, hogy:

"minden lehetséges, és a gondolatnak teremtő ereje van"!